Könyvelő Székesfehérvár

A vállalkozási forma kiválasztásához kifejezetten ajánlott könyvelő vagy tanácsadó segítségét igénybe venni, és alaposan átgondolni a főbb szempontokat, mivel az optimális megoldással időt, energiát és költséget spórolhatunk.

A kisebb tőkeigényű és alacsony kockázatú vállalkozásban gondolkodók számára ideális vállalkozási forma lehet a betéti társaság (Bt.), amelynek alapításához egy, a vállalkozás kötelezettségeiért saját vagyonával felelő beltag és egy, a befektetett vagyon mértékéig felelő kültag, továbbá ügyvédi közreműködés szükséges.

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) alapítása nagyobb beruházás és magasabb forgalom esetén ajánlott, amely 3 millió Ft értékű törzstőke rendelkezésre bocsátásával történik.

Az egyéni vállalkozás optimális megoldás azoknak, akiknek nincsen alkalmazottjuk, azügyfélkapun keresztül történő indításához a tevékenységhez szükséges képesítéssel kell rendelkezni. A vállalkozó teljes vagyonával felel, de nagy előnye a kedvező adózási forma (KATA) évi 12 millió Ft-os bevételi határig, és az, hogy a vállalkozás 3 évig szüneteltethető.

A KATÁ-val havi bevallás nélkül, a tételes adóval egyszerre teljesíthető a járulékfizetés és az adózás, továbbá a betéti társaság beltagja is bejelentkezhet alá. Általánosságban elmondható, hogy a KATA kedvezőbb, mint a többi adó- és járulékfizetési teher. A tételes adó havi mértékének (25 ezer, 50 ezer vagy 75 ezer) kiválasztásához szintén ajánlott könyvelővel konzultálni.

Nem. Ha olyan készpénzzel fizető magánszemélynek értékesítünk, aki a helyszínen rendezi a vételárat, akkor a (online pénztárgépi) nyugta is megfelel, és nem szükséges számlát kiállítani. Jogszabályban meghatározott tevékenységek (kereskedelem, vendéglátóipar, kávézó, stb.) esetén az online pénztárgépi nyugtaadás kötelező, ilyenkor minden pénzmozgásról bizonylatot kell kiállítani. Olyan áfát nem tartalmazó bevételekről, mint például a pályázati támogatás elegendő a számviteli bizonylat, a fentiektől eltérő esetekben pedig kötelező számlát kiállítani, jelenleg már elektronikus formában. A NAV tájékoztató füzetében részletesen megtalálhatóak a számlával, nyugtával és a számviteli bizonylattal kapcsolatos szabályok.

Ha üzletszerűen és rendszeresen értékesítünk kézműves terméket, akkor azt egyéni vállalkozóként vagy valamilyen gazdasági társaság formájában tehetjük meg. Fontos kérdés, hogy milyen mennyiségű, milyen célcsoportnak szánt, belföldi vagy külföldi webáruház útján vagy nem, illetve, hogy saját készítésű vagy máshonnan beszerzett termékek értékesítéséről van-e szó.

Természetes személyek részére való értékesítés esetén az adószámos magánszemélyi jövedelemadózás is megfelelő lehet. Ha webáruház útján kívánunk értékesíteni, akkor minden esetben elektronikus számlát kell majd kiállítanunk. Először meg kell állapítanunk, hogy az Szja törvény szerint üzletszerű gazdasági tevékenységnek minősül-e az értékesítés. Az adózás történhet a személyi jövedelemadó, a KATA és a társasági adó vagy KIVA szabályai szerint, és az ÁFA alanyi mentességet 12 millió Ft árbevételig lehet választani.

Többek között a társas és egyéni vállalkozók esetén a TB járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni, a korábbi 150%-os minimálbér (garantált bérminimum) helyett. A feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17%-ról 18,5%-ra emelkedett, és emellett álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek. A családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5%-os TB járulékkal szemben érvényesíthető. Bevezették továbbá a járulékfizetési alsó határt, így a a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén is a TB járulékot legalább a minimálbér 30%-a után kell megfizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb.

A foglalkoztatás formájától függetlenül a saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti, a munkaadó pedig mentesül a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat. Új jogintézményként bevezették az elévülési idő figyelmen kívül hagyását, így bármikor lehetséges a nyugdíjjárulékkal- és alappal kapcsolatos kötelezettségek pótlása (bevallás, befizetés), vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylése. Az eljárás a magánszemély kérelmére indul, de a NAV az elévülési időn túl hivatalból nem állapíthat meg kötelezettséget.

A kérelemre kifizetett munkabérelőleg összegét mindig bruttó módon kell meghatározni és a hóközi kifizetés szabályai szerint számfejtve, vagyis a személyi jövedelemadó előleg és a járulékok levonását követően kell a munkavállaló részére megfizetni. A munkabérelőleg adó és szocho mentes, amennyiben a kifizetett összeg nem haladja meg a minimálbér ötszörösét, és a visszafizetés legfeljebb hat havi részletben történik.

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet alapul venni.

Társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult személy esetében a baleseti táppénz összegét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2021‐ben 28.500 Ft) 150 %‐ának alapulvételével kell megállapítani.

2021.07.01-től a csecsemőgondozási díj (CSED) összegének megállapításakor már az egy napra jutó jövedelem 100 százaléka alapján számolhatjuk a napi összeget. A változás azokat az ellátásokat is érinti, amelyek 2020.07.01. előtt kerültek megállapításra.

A kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a társaság még kérheti a cégbíróság engedélyét arra, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathasson. Ez abban az esetben lehetséges, ha a cég működésének feltételei fennállnak, és egyébként kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet kíván benyújtani a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig. A cégbíróságnak ugyanakkor már nem kell mérlegelnie, hogy a társasági vagyon elegendő fedezetet nyújt-e a várható költségekre, hanem 400.000 Ft-os értékhatárnál elindul a felszámolási eljárás.

Az áfa adóalany egyéves jogvesztő határidőn belül, írásbeli kérelem útján igényelheti az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. A kérelmet akkor lehet benyújtani, ha a behajthatatlansági ok a hatálybalépést követően, vagy a hatálybalépést megelőző egy éven belül keletkezett. Ez utóbbi esetben a módosítás hatálybalépésétől számított 180 napon belül kell benyújtani a kérelmet, amiről 6 hónapon belül dönt az adóhatóság.